Félmaratoni történetek: Kállai Rita – A futás az életem

A futásom két-három kilométer megtételével kezdődött 1994-ben, leginkább súlyfelesleg ledolgozása miatt. Aztán egyre nőttek a kilométerek. Családom lett, két gyermekem született, de nem mondtam le a futásról, amint tudtam újra kezdtem. Sárospataki vagyok és Sátoraljaújhely városával közösen minden éven megrendezésre kerül a “Kossuth Staféta” elnevezésű futóverseny a két város között, mely 12,5 km. 2000-ben és 2009-ben ezen első helyezést értem el, a köztes időkben születtek gyermekeim, 2011-ben második lettem. A 2011-es versenyre jól fel tudtam készülni, sokat edzettem a férjemmel és persze egyedül is: 20-25 km-es távot is teljesítettem hegyen. Én ugyanis leginkább a Megyer-hegyen futok, ahol a Tengerszem található, mely gyönyörű kirándulóhely, mindenkinek ajánlom.

Ez az idei jó felkészülés ösztönzött arra, hogy elinduljak a 2011-es szeptember 4-i félmaratonon. Meg is lett az eredménye, mert életem egyik LEGNAGYOBB élménye volt. Szuper volt több ezer emberrel futni. Semmi problémám nem volt, meg voltam elégedve mindennel, nagyon jó volt a szervezés. Megállás nélkül teljesítettem a távot. A versenyre férjem és nagyobbik lányom is elkísért, aki 13 éves és jövőre ő is szeretné lefutni a táv felét. Megjegyzem, ő is “megfertőződött” e sporttal, már ő is rendszeresen fut.

Végezetül még annyit, hogy a hétköznapok nehézségeit csak úgy tudom teljesíteni, hogy rövideket is edzek, hétvégén pedig nagyobb távot teljesítek. Ha pár napig nem futok, már szinte rosszul érzem magam, lételemem a futás, amit mindenkinek ajánlok.

Terveim között pedig természetesen szerepel a következő évben is a félmaraton teljesítése, amennyiben kellően fel tudok készülni.